Az Észak-Alföldi Regionális Akciótervben a ROP céljaihoz és prioritásaihoz különbözõ regionális akcióterületek vannak megjelölve. Ezek: a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatásnál a területfejlesztési szempontból hátrányos és leghátrányosabb helyzetû kistérségek, valamint azon területek, ahol a munkanélküliség meghaladja a régió munkanélküliségi rátáját (7,8 %). E két kitételnek a Társulást alkotó Balmazújvárosi és a Polgári kistérségek megfelelnek, mivel a 24/2003. (III. 4.) Kormány Rendelet szerint a 42 leghátrányosabb helyzetû kistérségek között szerepelnek, és a munkanélküliség 10 % felett van. A ROP intézkedéseinek a kistérségek relevanciájára vonatkozó mátrixa szerint a ROP 3.2 intézkedés a Polgári kistérségben &#8222;jellemzõ&#8221; minõsítést vesz fel. Az Észak-Alföldi Regionális Akciótervben meghatározott három fejlesztési irányból jelen pályázat két irány ágazataihoz és térségeihez is illeszkedik. Ezek egyrészt a gazdaság diverzifikációjának elõsegítése, az agrárgazdaság versenyképességnek növelése, másrészt az elmaradott kistérségek gazdasági teljesítményének javítása. Ez a két irány kiemelt hangsúlyt helyez a következõkre:<br> &#8226; Mezõgazdasági fejlesztések (cél többek között: a mezõgazdasági ágazatok piacképességének javítása, az egyes mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek továbbfejlesztése, biotermékek elõállítása, termelési-értékesítési együttmûködések kialakítása).<br> &#8226; Turisztikai vonzerõ-fejlesztések (cél: turisztikai infrastruktúra fejlesztése, minõségi turisztikai termékek és szolgáltatások kialakítása, fejlesztése).<br> &#8226; Humánerõforrás fejlesztése (cél: a jelentõs számú munkahelyet teremtõ vállalkozások támogatása, a hátrányos helyzetû rétegek helyzetének javítása, a munkanélküliség csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása).<br> &#8226; Vidéken élõ népesség helyzetének javítása (cél: térségfejlesztési tevékenységek megvalósítása, a hátrányos helyzetûek által lakott települések helyzetének javítása).<br><br><br> A Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepció hat prioritást határoz meg. A prioritások kifejtésén belül jelen pályázat szempontjából kiemelendõ:<br> &#8226; Mezõgazdaságon belül a fenntartható, részben önellátó, tájkímélõ típusú vegyes állattartó és növénytermesztõ termelési mód kiegészítõ tevékenységekkel (kézmûipar, szolgáltatások) való együttes fejlesztése<br> &#8226; Munkahelyteremtõ beruházások biztosítása<br> &#8226; Idegenforgalom (kiemelten falusi turizmus) fejlesztése<br> &#8226; Ökológiai alapú fejlesztés a megye nyugati határa mentén<br> &#8226; Tájtermesztés és biogazdálkodás felé való elmozdulás<br> &#8226; A helyi önkormányzatok és a kistérségek, valamint a területfejlesztés megyei és helyi szereplõi közötti partneri viszony kiépítése A koncepció a Balmazújvárosi kistérséget, mint az idegenforgalmi fejlesztések szempontjából fontos egységet emeli ki, és a tájkímélõ mezõgazdaságot tartja fontosnak. A Polgári kistérséget az agrárrészek fõ megvalósíthatósági területének nevezi, és a hagyományos fenntartható mezõgazdasági termelés mellett a kiegészítõ feldolgozó, kézmûipari, és más vállalkozási tevékenységek fejlesztését tartja fõ célnak a fejlõdés szempontjából.

A térség gazdasági bázisát a mezõgazdaság és az állattenyésztés adja, illetve a turizmusnak van meghatározó szerepe. A terület mezõgazdaságát alapvetõen befolyásolja, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területének peremén, és a Tiszagyulaháza &#8211; Tiszafüred közötti Tisza szakasz mentén helyezkedik el. Így figyelembe kell venni a táj- és környezetvédelmi követelmények teljesítését, és a Vásárhelyi Terv megvalósításával összefüggõ hatásokat. A két kistérség termõhelyi adottsága nem egységes, környezet és tájvédelmi szempontból jelentõs részben ökológiailag érzékeny területnek számít, ugyanakkor jelentõs a zöldség-gyümölcs termelés, a szántóföldi növénytermesztés számára kedvezõ termõhelyi adottságú terület. A két kistérségre vonatkozó fejlesztési koncepciók a területi, termõhelyi adottságok figyelembevételével hosszabb távon többfunkciós mezõgazdasággal számolnak, valamint a Hajdú-Bihar megye Területfejlesztési Koncepciója szerint Polgár Kistérség kézmûipari, valamint feldolgozó tevékenységek felvállalásával is fejlõdhet, a Balmazújvárosi Kistérség pedig a mezõgazdaságon túl az idegenforgalmi tevékenységek révén sikeresebb lehet. Ezek alapján tehát a térségek foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a mezõgazdasági adottságokból kiinduló, az érintett terület idegenforgalmi lehetõségeit, környezet-tájvédelmi adottságait figyelembe vevõ Foglalkoztatási Stratégia kialakítására van szükség. A Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulásához tartozó önkormányzatok és együttmûködések &#8211; közülük kiemelendõ a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ &#8211; törekvéseiben a következõ specifikus témák kerültek meghatározásra, amelyeket a Foglalkoztatási Stratégia várhatóan le fog fedni:<br> &#8226; a zöldség, gyümölcstermesztés fejlesztése, a hozzá kapcsolható termékfeldolgozás bõvítése,<br> &#8226; az ökológiai gazdálkodás, biotermesztés elterjesztése, az innen származó ellenõrzött termékek helyi feldolgozásának növelése,<br> &#8226; a falusi turizmus fejlesztése, és a hozzá kapcsolható szolgáltatások bõvítése,<br> &#8226; kézmûves termékek készítése.<br><br> A felsorolt fejlesztési irányok közül az elsõ kettõ jól igazodik a két kistérség településeinek a környezeti érzékenységi, agrártermelési skálán történt besorolásához, nevezetesen, hogy a Tisza-menti sáv az agrártermelési meghatározottságú kategóriában, a Hortobágyi Nemzeti Park törzsterületéhez tartozó területek a védelmi meghatározottságú kategóriában, a terület többi része pedig kettõs meghatározottságú kategóriában van. A mezõgazdasági, azon belül is az ökológiai gazdálkodás, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztés specifikus témák kiválasztását a helyi adottságok megfelelõen indokolják. A biotermesztésnek több éves hagyományai vannak, itt mûködik az országos minõsítõ szervezet központja, és ennek hatására már eddig is sokan kapcsolódtak be ebbe a tevékenységbe. A turizmus a két kistérségben nem számít erõs ágazatnak, de ahol jelen van biztos megélhetést nyújt mûvelõinek. A modern társadalmakban egyre inkább nõ a szabadidõ hatékony eltöltésére való igény, és a turizmus gazdasági szerepe pedig igen jelentõs. Éppen ezért szükséges a (falusi) turizmus fejlesztése, de ugyanakkora hangsúly van az idekapcsolódó szolgáltatások bõvítésén is. A kistérségekben hagyományai vannak a kézmûves termékek készítésének, a szakképzettség is adott, így mindenképpen érdemes lenne a Foglalkoztatási Stratégiának erre a témára is építenie. A három téma azonban nem csak külön-külön, de együtt is jól megállja a helyét, ugyanis az idegenforgalom bõvülése növelheti a mezõgazdasági és kézmûves termékek iránti keresletet, de egy jól mûködõ bio-gazdaság, vagy kézmûves bemutató is turistákat vonzhat.

A térség gazdasági bázisát a mezõgazdaság biztosítja, illetve emellett a turizmusnak van meghatározó szerepe. Ezen ágazatok mellett a többi szektor nem tud sikeres lenni, vagy egyáltalán nincs jelen. Ezt a tényt a sajátos adottságok okozzák, éppen ezért a projekt keretében meghatározott specifikus témák a mezõgazdaság, a turizmus és a kézmûvesség területére koncentrálnak. Jelenleg a fenti ágazatok nem tudják eltartani az aktív korú lakosságot, így a több szempontból is hátrányos térségben igen magas a munkanélküliség. Ez leginkább az alacsony iskolai végzettségûek, az idõsek, a szakmájuk szempontjából hátrányos csoportok, a nõk, a romák és a megváltozott munkaképességûek körében jellemzõ. Az alacsony iskolai végzettségûek általában nem rendelkeznek azzal a szaktudással, amelyet az adott munkakör megkívánna tõlük. Képzésük költségét a munkáltató egyedül nem tudja magára vállalni. Számukra megoldást a hiányszakmák képzései jelentik, munkalehetõség felmutatásával motiválva õket. Az idõsek, általában 45 év felettiek számára szinte reménytelennek tûnik az újra munkába állás. Ennek oka az, hogy általában nem rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyet a fiatalabb korosztály már az iskolából magával hoz (pl. számítógépes ismeretek, nyelvtudás), illetve a munka szempontjából már &#8222;haszontalanságuk&#8221; érzése mély lelki válságba kergeti õket. Éppen ezért számukra különbözõ, új ismereteket nyújtó tanfolyamokat kell tartani. Ha ezeknek köszönhetõen újra munkába tudnak állni, társadalmi szempontból újra hasznosnak fogják érezni magukat. Meg kell õket gyõzni az átképzések szükségességérõl és fontosságáról. A szakmájuk szempontjából hátrányos csoportokra az a jellemzõ, hogy ma már szaktudásuk nem keresett, mert a technika fejlõdésének köszönhetõen kiszorultak a munkaerõpiacról, illetve az az ágazat, amiben tevékenykedtek, már kevésbé sikeres, nem igazán mûködõ. Emellett probléma lehet a munkájuk jellegébõl adódó szezonalitás is. Ilyen csoportok például a mezõgazdasági termelõk, akik még nem tudtak alkalmazkodni az EU-csatlakozással járó megváltozott körülményekhez. Számukra lehetõséget a továbbképzések, illetve kereset-kiegészítésük, munkájuk szezonalitásának csökkentése biztosíthat. A nõi munkavállalók a térségben leginkább a gyermekvárás, vagy kisgyermekük nevelése miatt szorulnak ki a munkaerõpiacról. A munkáltatók ilyenkor azt gondolják, hogy az alkalmazottra kevésbé számíthatnának. Ebben az esetben az a legfontosabb, hogy ezek a nõk lakóhelyükhöz közel találjanak állást, hogy részmunkaidõben dolgozhassanak, vagy legyen &#8222;gyermek-barát&#8221; a cég, s engedje meg, hogy amennyiben szükséges, a gyermek anyja közelében lehessen a munkavégzése során. Megoldás lehet az is, ha otthon dolgoznak, s saját maguk osztják be az idejüket. A halmozottan hátrányos helyzetû csoportok, fõként romák esetében a legnagyobb gondot az alacsony képzettségû színvonaluk, a mentalitásuk más jellege, illetve hátrányos megkülönböztetésük jelenti. Számukra olyan munkalehetõséget kell találni, ami biztosítja az átlagostól eltérõ készségeik kiaknázását, és emellett biztosítja szokásos életmenetüket (pl. szeretnek a szabadban, közösségben dolgozni, kötetlen munkát végezni, amely kreativitásukat igényli.). A megváltozott munkaképességûek esetében a legnagyobb gondot a bizonyos munkákra való testi alkalmatlanságuk adja. Számukra olyan foglalatosságot kell keresni, amelyben nem jelent hátrányt a megváltozott munkaképességük. Alkalmazásuk esetében nagy figyelmet kell fordítani a számukra megfelelõ munkakörülmények biztosítására. A kidolgozásra javasolt négy specifikus téma (zöldség, gyümölcstermesztés fejlesztése, ökológiai gazdálkodás, biotermesztés elterjesztése, falusi turizmus fejlesztése, kézmûves termékek készítése) ezen célcsoportok mindegyikére számít, igényeiket figyelembe veszi.

A stratégia a magyar Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben leírtaknak és a térség helyzetének megfelelõen figyelembe kívánja venni a foglalkoztatási piacon foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetûek problémáit. Ezen belül a Társulás kiemelten kezeli:

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezõket,

Az ingázásra kényszerülõ munkavállalókat,

A tartósan munkanélkülieket,

A szakmájuk szempontjából hátrányos helyzetben lévõ csoportokat, fõként a mezõgazdasági munkásokat, és vállalkozókat,

A halmozottan hátrányos helyzetben lévõ csoportokat, fõként a romákat,

A nõi munkanélkülieket, a kisgyermekes anyákat,

A munkaerõpiacról kiszorult 45 éven felülieket,

A megváltozott munkaképességûeket.

A Társulás számára az a cél, hogy a különbözõ specifikus témákon keresztül, azokat megvalósítva mintegy 100-150 fõ kapcsolódjon be a munkába, és találjon vissza újra a munkaerõpiacra

A Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulása a térség Foglalkoztatási Stratégiájának elkészítésérõl, és a megvalósítók együttmûködésének megszervezésérõl döntött. Célja, hogy a hátrányos helyzetû térség foglalkoztatási és gazdasági helyzetének javulását elõsegítse, valamint ennek a többi szektorra való általános fejlõdését elõidézze. A térség munkaerõpiacára az alacsony foglalkoztatottság, az ingázásra kényszerülõk, a tartósan munkanélküliek, a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok magas aránya jellemzõ. Ezen csoportok foglalkoztatási gondjain igyekszik a projekt keretében megvalósuló Foglalkoztatási Stratégia segíteni. A Stratégia megalkotásakor a Társulás kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a helyi szereplõk minél szélesebb csoportját bevonja a munkába, hiszen igazán tartalmas anyag csak az összes érdek, igény figyelembevételével készülhet el. A Társulás a projekt során nyert tapasztalatait a környezõ, hátrányos helyzetû térségeknek kívánja átadni

Szakértő Vélemény

Ügyrend

Operatív Terv

Fejlesztési Koncepció

Helyzetelemzés